Sziasztok! Sajnálom, hogy ennyit csúszott a rész, remélem nem haragszotok, csak rendbe kellett tennem mindent a fejemben, meg időm se volt nagyon új részt kirakni. Szeretnék mindenkinek Békés Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánni, köszönöm hogy olvastátok a blogomat, ha nem is mindenki kommentált a részekhez, de már majdnem 2500 látogatóm volt, és ennek nagyon örülök! Remélem, hogy mindenkinek szép és emlékezetes lesz az idei karácsonya is (persze jó értelemben), és hogy együtt tud lenni a családjával! Következő részt a két ünnep között hozok, de még nem tudom, hogy mikor, úgyhogy figyeljétek! Jó olvasást Mindenkinek! x
... ”Annyira örülök, hogy jobban van.” ...
* Roxy szemszöge *
Megbeszéltük a többiekkel, hogy akkor én megyek be először Ellyhez. Nagyon vártam már, viszont tartottam attól is, hogy mi lesz ha esetleg elsírom magam, bár nem vagyok annyira érzékeny, de ki tudja. Beléptem, és mosolyogva köszöntem neki.
- Szia! - rohantam oda az ágyához, és megöleltem olyan szorosan, mintha ezer éve láttam volna utoljára.
- Szia, nekem is hiányoztál, de ne ölj meg ha kérhetlek! - nevetett, de látszott rajta, hogy az altató hatása alatt volt még. - Végülis még helyben vagyunk. - próbálta elviccelni a dolgot.
- Na ez még viccnek is rossz. - komolyodott el a fejem. - Amúgy hogy vagy?
- Hát.. azon kívül, hogy jobb lett volna, ha meghalok azon kívül jól. Amúgy nem fáj semmim, csak a fejem, de belül teljes káosz van. - sóhajtott, és próbálta nem elsírni magát, de nem sok sikerrel.
Szegényt úgy sajnálom.. Annyira össze van törve. Pedig ha tudná, hogy Nikolas is sírt érte, és épp a szerelmi vallomására készül..
- Megkérhetlek valamire? - kérdezte komolyan Elly.
- Hát persze, mondd csak nyugodtan.
- Megmondanád a csajoknak, hogy hogy vagyok? Ma nem szeretnék több embert fogadni.
- De itt van Nikolas is. - mondtam, de nem kellett volna, hogy kicsússzon a számon. Viszont muszáj volt, mert Nikolas is egy bejelentéssel készül, had tudja már elmondani Ellynek az érzéseit. Igaz, hogy ő hibázott, de rájött, és mondhatjuk, hogy még időben is.
- Őt meg végképp nem szeretném most látni. Talán majd holnap. Tisztáznom kell az érzéseimet iránta, és ki kell szeretnem belőle. Muszáj.
- Elly. Nem szeretnék vitázni, de szerintem nem ér rá holnapig az ő látogatása.
- Miért is? Nem vagyok arra kíváncsi, hogy hogy sikerült a randija azzal a csajjal, meg hogy mennyit smároltak, és hogy ő mennyire szerelmes. - pici szünetet tartott a két mondat között, aztán folytatta. - Tudod milyen rossz az, hogy a srác akiért oda vagy, és bármit megtennél érte, neked áradozik, hogy milyen jó csajjal megy randizni, és kikéri a csajról a véleményem..?! Remélem nem lesz részed megtudni.
Nem szerettem volna vele vitatkozni, ezért hagytam inkább a témát is, meg őt is egyedül egy kicsit, had gondolkozzon. Elköszöntem tőle, és kimentem az ajtón. Nikolas egyből felpattant, hogy bemehessen hozzá, de ránéztem egy "inkább ne menj be" fejjel, és elmondtam mindenkinek, hogy Elly picit fáradt, és szeretne pihenni, majd holnap látogassák meg. Nikolas kicsit arrébb húzott a többiektől, hogy négyszemközt tudjunk beszélni.
- Mondjad.
- Miattam nem akar látni senkit, ugye?! - nézett rám könnyes szemekkel.
- Nem, nem miattad. Tényleg fáradt, és azt mondta, hogy Te is holnap menj be hozzá.
- Rendben.. - sóhajtott és leült kicsit messzebb tőlünk, egyedül egy székre.
* Nikolas szemszöge *
"Rendben.." Hahh.. Ha tudná Roxy mire készülök, nem hagyta volna, hogy elmenjek tőlük. Megvárom, amíg elmennek, és utána bevetem az ötletem. Mindenképpen ma szeretném elmondani Ellynek, hogy szeretem, még akkor is, ha elküld a fenébe. Be fogok menni hozzá.
