12. rész

... "Meghajoltam és lementem a színpadról Roxyékhoz." ...

Amikor odaértem Char ámuldozva nézett rám.

- Úristen Elly, annyira jó hangod van! - mondta Lottie.
- Köszönöm szépen. - mosolyogtam.
- Nem is mondtad, hogy mióta találkoztunk ennyivel jobb lett a hangod. - mondta Roxy.
- Hát..mert nem tudtam, hogy jobb lett. - mondtam szerénykedve.

Ekkor egy simítást éreztem a karomon, ami miatt kirázott a hideg. Amikor hátranéztem Nikolas nézett rám vissza mosolyogva.

- Sziasztok. - mondta.
- Szia. - én pirulva, Roxyék pedig sejtelmesen mosolyogtak.
- Mi megyünk innivalóért, ott leszünk, ha hiányoznánk. - mondta Char, és Roxyt magával rángatva mentek el tőlünk.

* Charlotte szemszöge *

Szerintem jobb is volt, hogy kettesben hagytuk őket. Odaértünk a pulthoz, bár én nem voltam szomjas, de muszáj volt valamit kitalálnom. El kellett onnan jönnünk. Megérzés. Onnan figyeltük őket. Tudom, kicsit izék/köcsögök vagyunk, hogy ott hagytuk egy idegen sráccal, de a megérzésem ezt sugallta, na meg csak rájuk kell nézni. Szerintem bejönnek egymásnak.

- Kértek valamit? - szólt a pultos srác.
- Roxy te kérsz valamit? - szóltam.
- Most nem vagyok szomjas, köszi. - mosolygott Roxy.
- Akkor nem kérünk semmit. - amíg nem néztem rá, addig kicsit lekezelően beszéltem vele, de ránéztem. Belenéztem abba a két gyönyörű kék szemeibe, és elállt a lélegzetem. Annyira szép volt.

 Egyszer csak annyit vettem észre, hogy Roxy meglök egy kicsit.

- Ne nézd már olyan feltűnően. - halkan mondta.

Csak annyit vettem észre, hogy a szép szemű srác csak nevet, és nem mertem ránézni. Tudtam, hogy tudja, hogy róla van szó. Én inkább a kínos csendet választottam. Visszanéztem Ellyékre. Még mindig beszélgettek. Alakul valami.. De gonosz vagyok. Na de tényleg, csak rájuk kell nézni. Az Isten is egymásnak teremtette őket, bár kíváncsi lennék miről beszélgetnek.

- Roxy. Biztos jó ötlet volt egyedül hagyni Ellyt azzal a fiúval? - bizonytalankodtam.
- Igen, biztos. Nem olyan kinézete van, mint egy gengszternek.. - nevetett.
- Nem kéne visszamennünk hozzájuk? - kérdeztem.
- Nee, még hagyjuk őket, had beszélgessenek. - beszélt le.
- Jó oké. - mosolyogtam. 

Nagyon éreztem, hogy valaki néz. Volt egy tippem, de nem merek ránézni. Akkorát égtem előtte, na meg pirulni sem akarok. Teszek egy próbát. Ránéztem újra. Ő csak mosolygott rám, és hozzámszólt.