21. rész

Sziasztok! :) A 30. rész egy évadzáró rész lesz, azután jön a második fejezet :) Mivel meg van már előre írva, ezért merem mondani, hogy izgalmas lesz, lesz mit várni! Jó olvasást! x
UI: a szereplőkben megtalálható már Dan is, és nemsokára még bővülni fognak a szereplők! :)

... "Én még kicsit forgolódtam, aztán sikerült elaludni." ...

Reggel eszméletlen nagy röhögésre keltem fel, csak egy vaku villanást láttam. Mit fényképeztek le? Magunkra néztünk, és eléggé furcsán feküdtünk egymáson.

- Cukin alszotok! - szólalt meg Roxy, és kirohant a szobából.

Szóval ezt fényképezte le. Már csak azt kéne megtudnom, hogy mikor múlnak el a pöttyök mindenhonnan. Belenéztem a vakuba, mert én ilyen ügyes vagyok. 

- Ezt még megbánod! - felkeltem az ágyból, és rohantam Roxy szobájához.

Roxy erre csak egy sikítással válaszolt.

- Töröld ki a képet légyszi, tudod hogy utálom ha fényképeznek! - kérleltem még mindig kergetve Őt.

* Nikolas szemszöge *

Ellyvel álmodtam, elég fura dolgok voltak benne, de ezt inkább nem részletezem. Be kell valljam nem annyira tetszik. Szép, meg minden, de még nem ismerem annyira, és nem is akarok megint koppanni azért, amiért régen is. Lehet később lesz még közöttünk valami, de addig is inkább nem gondolok erre. Aztán arra keltem fel, hogy Elly kimászik a karjaim közül, és valakinek ordít, aztán sikítoznak.

Kíváncsi voltam, hogy mi történik, ezért felálltam és elindultam a zaj irányába. Amikor odaértem azt láttam, hogy Elly csikizi Roxyt, Roxynak meg már folynak a könnyei a röhögéstől. Gondoltam besegítek, ezért Ellyt leszedtem Roxyról. Letettem óvatosan a földre, fölé hajoltam és elkezdtem csikizni. A vesém már tuti nem a helyén volt csikizés után, és süket is lettem, mivel Elly folyton rugdalózott és sikongatott. Amikor Elly már könyörgött azért, hogy hagyjam abba, akkor csak annyit láttam amikor hátranéztem, hogy Roxy az ágyon fekszik és kapálózik a röhögéstől. Tovább néztem az ajtóra, és ott meg sok szempárt láttam meg, amint meglepődve néznek ránk. Most aztán magyarázkodhatok. Lemásztam Ellyről, aki kapkodta a levegőt, és belekezdtem.

- Ez nem az aminek látszik, és Elly nem azért sikoltozott, amire Ti gondoltok. - erre egy perverz mosoly jelent meg mindenki arcán, ezért hozzátettem - De tényleg.

- Akkor mit csináltok? - kérdezte eléggé meglepetten Liz.- Éppen csikiztem.. - sóhajtottam.- És miért? - kérdezte Maite.- Átjöttem Roxyhoz, és láttam, hogy mindjárt bepisil annyira csikizi Elly, és gondoltam segítek Roxynak egy kicsit, ezért elkezdtem Ellyt csikizni, de hogy Elly miért csikizte Roxyt azt én sem tudom. - vallottam be mindent szóról-szóra.

- Ezért.. - gonoszan mosolygott Roxy, aztán mutatott egy képet.

- Mostmár értem miért csikizett Elly. - mondtam.- Pedig tök aranyosak vagytok azon a képen. - nevetett Char.- Köszi, de nincs közöttünk semmi, csak barátok vagyunk. - kijelentettem, aztán ránéztem Ellyre akinek kicsit megváltozott az arckifejezése, és olyan fura lett a hangulat is.
- Most mit csináltam? - kérdeztem.- Semmit, nincs semmi baj. - mosolygott Elly.- Akkor jó. - szusszantam egyet, bár tudom hogy nem mondott igazat.

* Elly szemszöge *

Szóval mégsem tetszek neki. Felálltam, és átmentem a szobámba, ott hagyva mindenkit. Elkezdtem gondolkozni. Pedig azt hittem, hogy én is bejövök neki, de úgy látszik nem. Mindegy, ha nem is jövünk össze, de legalább barátok maradjunk. Ez egy kicsi mosolyt varázsolt az arcomra, és úgy gondoltam, jobb lesz, ha felöltözök. Hátat fordítottam az ajtónak és elkezdtem öltözés közben dúdolni. Csak arra lettem figyelmes, hogy becsukódott az ajtó, de amikor hátranéztem nem láttam senkit. Remélem nem ő jött be. Teljesen felöltöztem, és leültem az ágyra zenét hallgatni. Egyszer csak Nikolas jött be az ajtón, és leült mellém. Leállítottam a zenét, hogy teljesen rá tudjak figyelni.

- Sajnálom, ha valamivel megbántottalak. - sóhajtott, és lenézett a padlóra.- Nem, nem haragszom! Nyugi. - mosolyogtam.

Rámnézett, és kicsi mosoly jelent meg az arcán.

- Amúgy te nyitottál be az előbb? - kérdeztem.- Őőő..hát igen, bocsi azért is. - nevetett.- Semmi baj, csak eléggé megijedtem, meg szégyenlős vagyok. - zavarba jöttem.- Nincs mit szégyellned, szép alakod van. - mosolygott.- Hát köszi. - pirultam.- De azért is jöttem, hogy elköszönjek, mert megyek haza, meg nem is szeretnék zavarni.- Nem zavarsz, de ha haza szeretnél menni, menj csak. Remélem még találkozunk. Tényleg..Megadjam a telefonszámom? - kérdeztem tőle.- Biztosan fogunk még találkozni, és nem kell, mert Roxy megadta már. - kacsintott egyet mindkét szemmel, aztán felállt.

Segítettem neki összepakolni, közben megköszöntem mindent, amit értem tett. Miután kikísértem, elhatároztam, hogy Roxy csúnyán meg fog fizetni mindenért. Édes a bosszú.